HUN
UKR
A nyomáskülönbség mérő két pont közötti nyomás különbségét méri, nem a nyomás abszolút értékét. Két csatlakozása van: a + oldalra a nagyobb, a − oldalra a kisebb nyomás kerül. Jellemzően szűrők eltömődésének figyelésére, szűkítőelemes áramlásmérésre, zárt tartályok szintmérésére és légtechnikai túlnyomás felügyeletére használják.
Mit mér a nyomáskülönbség mérő?
A hagyományos nyomásmérő egyetlen pont nyomását mutatja a környezeti légnyomáshoz vagy a vákuumhoz képest. A nyomáskülönbség mérő ezzel szemben két pontot hasonlít össze, és azt adja meg, mennyivel nagyobb az egyik nyomása a másikénál. Ezt a mérési feladatot nevezik differenciálnyomás mérésnek is.
A műszernek ezért két csatlakozása van. A + (nagyobb nyomású) oldalt arra a pontra kötik, ahol a nyomás magasabb, a − (kisebb nyomású) oldalt arra, ahol alacsonyabb. A műszer a két oldal közötti különbséget érzékeli, jellemzően egy membrán vagy más érzékelőelem elmozdulása révén. Ha mindkét oldalon azonos a nyomás, a kijelzés nulla, függetlenül attól, hogy maga a rendszer mekkora nyomás alatt áll.
Ez a gyakorlatban azért fontos, mert sok folyamatban nem maga a nyomás, hanem a változása árulkodó: egy szűrőn, szelepen vagy hőcserélőn eső nyomás sokat elárul a berendezés állapotáról.
Tipikus alkalmazások
Szűrők eltömődésének figyelése
A leggyakoribb feladat. A szűrő előtti és utáni pontot kötik a műszerre. Tiszta szűrőnél a nyomáskülönbség kicsi, ahogy a szűrőbetét telítődik, a különbség fokozatosan nő. Így a szűrőcsere az állapot alapján tervezhető, nem csak naptár szerint.
Áramlásmérés szűkítőelemen
Ha a csővezetékbe mérőperemet vagy más szűkítőelemet építenek, a közeg áthaladásakor a szűkítő előtt és után eltérő nyomás alakul ki. Ebből a nyomáskülönbségből számítható az áramlás. A módszer elterjedt, mert egyszerű és sokféle közegnél alkalmazható. Ha közvetlen áramlásmérésre van szükség, érdemes megnézni az áramlásmérő kínálatot is.
Szintmérés zárt, nyomás alatti tartályban
Nyitott tartálynál a folyadékoszlop nyomásából egyetlen nyomásméréssel következtetni lehet a szintre. Zárt, nyomás alatti tartályban viszont a gáztér nyomása is rárakódik a mérésre. A nyomáskülönbség mérés ezt kiküszöböli: az egyik oldal a tartály aljára, a másik a gáztérre csatlakozik, így a különbség a folyadékoszlopot tükrözi.
Légtechnika és tisztaterek
Tisztatereknél, laboratóriumokban és egyes gyártóterekben a helyiség túlnyomását a szomszédos térhez képest felügyelik, hogy szennyezett levegő ne jusson be. Szellőzőgépeknél a ventilátorok és a légszűrők állapota is ellenőrizhető így.
Szivattyúk és hőcserélők ellenőrzése
A szivattyú szívó- és nyomóoldala közötti különbség a munkapontról ad képet, a hőcserélőn eső nyomás növekedése pedig lerakódásra vagy eltömődésre utalhat.
Mérő, kapcsoló vagy távadó?
A differenciálnyomás érzékelése mindhárom eszköztípusban azonos elven történik, a különbség abban van, hogy mit kezdenek a mért értékkel.
- Nyomáskülönbség mérő: helyszíni kijelzést ad, a kezelő a műszert leolvasva látja az értéket.
- Nyomáskülönbség kapcsoló: egy beállított határértéknél kapcsol, például szűrőcsere-jelzést ad vagy riaszt. Az általános nyomásfelügyeleti megoldásokat a nyomáskapcsolók között találja.
- Nyomáskülönbség távadó: folyamatos villamos jelet küld a vezérlésbe vagy a felügyeleti rendszerbe. Rokon eszközök a nyomástávadók.
| Típus | Mit ad | Mikor válassza |
|---|---|---|
| Nyomáskülönbség mérő | Helyszíni kijelzés | Ha elég a rendszeres szemrevételezés, például karbantartói bejárásnál |
| Nyomáskülönbség kapcsoló | Kapcsolójel a határérték elérésekor | Ha csak egy állapotot kell jelezni: szűrőcsere, riasztás, gép leállítása |
| Nyomáskülönbség távadó | Folyamatos villamos jel | Ha az értéket a vezérlés használja fel, rögzíteni vagy szabályozni kell vele |
Nyomáskülönbség mérők a kínálatban
A FLOW-TRADE kínálatában több sorozat szerepel: az 5591, 5593, 5595, 5596, 5597 és az 56xx sorozatú nyomáskülönbség mérők. Az egyes sorozatok méréstartománya, kivitele és csatlakozásai eltérnek, a pontos adatokat a termék adatlapja tartalmazza. Ha egyetlen pont nyomását kell mérnie, a mechanikus nyomásmérők lehetnek a megfelelő választás.
Választási szempontok
- Méréstartomány: a várható nyomáskülönbség nagyságához kell igazítani, nem a rendszernyomáshoz. Túl nagy tartománynál a kis változások nem olvashatók le jól, túl kicsinél a műszer túlterhelődhet.
- Statikus (rendszer)nyomás: a műszer mindkét oldalán a teljes rendszernyomás jelen van. Üzembe helyezéskor, hibás szelepkezelésnél vagy meghibásodáskor előfordulhat, hogy csak az egyik oldalt éri a teljes nyomás. A műszernek ezt az egyoldali terhelést is el kell viselnie, ezért a megengedett statikus nyomást mindig ellenőrizni kell.
- Közeg: gáz vagy folyadék, és az érintkező anyagoknak ellen kell állniuk a közegnek.
- Csatlakozások: a menet vagy csőcsatlakozás feleljen meg a meglévő impulzusvezetéknek, szelepblokknak.
- Kijelzés vagy jel: helyszíni leolvasás, kapcsolójel vagy folyamatos villamos jel kell, ez dönti el, hogy mérő, kapcsoló vagy távadó a megfelelő.
Beépítési jó gyakorlat
- Helyes bekötés: a + oldal a nagyobb, a − oldal a kisebb nyomású pontra kerüljön. Felcserélt bekötésnél a műszer hibás vagy semmilyen értéket nem mutat.
- Háromutas szelepblokk: a szelepcsoport két elzáró és egy kiegyenlítő szelepből áll. Jellemzően ezzel lehet a műszert biztonságosan üzembe helyezni úgy, hogy egyik oldalát se érje egyedül a teljes rendszernyomás, és a kiegyenlítő szelep nyitásával a nullpont üzem közben is ellenőrizhető.
- Légtelenítés: folyadékos közegnél az impulzusvezetékekből el kell távolítani a levegőt, mert a bennrekedt légbuborék torzítja a mérést.
- Vezetékek kialakítása: a két impulzusvezeték általában legyen azonos kialakítású, hogy a folyadékoszlopok ne okozzanak eltérést.
A nyomásmérés teljes eszközválasztékát a nyomásmérés kategóriában találja.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a nyomásmérő és a nyomáskülönbség mérő között?
A nyomásmérő egyetlen pont nyomását mutatja a környezeti légnyomáshoz vagy vákuumhoz képest. A nyomáskülönbség mérő két pontot hasonlít össze, és csak a kettő közötti különbséget jelzi. Ha mindkét ponton ugyanakkora a nyomás, nullát mutat, még akkor is, ha a rendszer nyomás alatt áll. Ezért alkalmas szűrők, szelepek, hőcserélők állapotának figyelésére.
Hogyan jelzi a szűrő eltömődését?
A műszer + oldalát a szűrő előtti, − oldalát a szűrő utáni ponthoz csatlakoztatják. Ahogy a szűrőbetét telítődik, egyre nagyobb ellenállást jelent, így nő a két oldal közötti különbség. Mérővel ez leolvasható, nyomáskülönbség kapcsolóval pedig a beállított határértéknél automatikus szűrőcsere-jelzés adható.
Mérhető vele áramlás?
Igen, közvetett módon. Ha a csővezetékbe mérőperemet vagy más szűkítőelemet építenek, a közeg áthaladásakor nyomáskülönbség keletkezik a szűkítő két oldala között. Ebből az értékből az áramlás kiszámítható. Folyamatos áramlásméréshez ilyenkor jellemzően nyomáskülönbség távadót használnak, amely villamos jelet küld a vezérlésnek.
Mit jelent a statikus nyomás?
A statikus nyomás az a rendszernyomás, amely a műszer mindkét oldalán jelen van, függetlenül a mért különbségtől. Kis különbség is lehet nagy rendszernyomás mellett. A műszernek ezt a nyomást, sőt az egyoldali terhelést is el kell viselnie, például üzembe helyezéskor, ezért a megengedett értéket a termék adatlapján mindig ellenőrizni kell.
Mi a + és a − csatlakozás?
A + csatlakozás a nagyobb nyomású oldal, ide kerül a magasabb nyomású mérési pont, például a szűrő előtti szakasz. A − csatlakozás a kisebb nyomású oldal, ide a szűrő utáni vagy a referenciapont kerül. A helyes bekötés feltétele a helyes mérésnek, ezért szereléskor érdemes a jelöléseket ellenőrizni.
Segítünk kiválasztani a feladatához illő nyomáskülönbség mérőt, kapcsolót vagy távadót. Hívjon minket a +36 30 658 21 67 számon, írjon az info@flowtrade.hu címre, vagy állítsa össze igényét a termékoldalon az „Ajánlatkérő kosár” segítségével. További elérhetőségeinket a kapcsolat oldalon találja.
