HUN
UKR
Az átfolyásmérő kiválasztását elsősorban a mért közeg határozza meg: vezető folyadékhoz jellemzően indukciós, csőbontás nélküli méréshez ultrahangos, olajhoz és viszkózus közegekhez térfogat-kiszorításos, gázhoz és gőzhöz vortex, nagy pontosságú tömegméréshez Coriolis mérőt választanak. Emellett számít a tisztaság, a csőméret, a kimenet és a beépíthetőség.
Átfolyásmérő vagy áramlásmérő?
A köznyelvben az átfolyásmérő és az áramlásmérő ugyanazt az eszközt jelenti: olyan műszert, amely egy csővezetékben haladó folyadék, gáz vagy gőz mennyiségét, illetve áramlási sebességét méri. A gyakorlatban nem a megnevezés, hanem a mérési elv dönt arról, hogy egy adott átfolyásmérő megbízhatóan működik-e az Ön rendszerében. Az alábbiakban sorra vesszük a legfontosabb típusokat, és azt, hogy melyik közeghez melyiket érdemes választani.
A kiválasztás fő szempontjai
Mielőtt típust választana, érdemes az alábbi kérdésekre választ adni. Ezek nélkül a gyártók és forgalmazók sem tudnak pontos ajánlatot adni.
- Közeg: víz, olaj, vegyszer, gáz vagy gőz? Ez szűri le leggyorsabban a szóba jöhető mérési elveket.
- Vezetőképesség: az elektromosan vezető folyadékok (például víz, szennyvíz) más eszközzel mérhetők, mint a nem vezető olajok vagy oldószerek.
- Viszkozitás: a sűrűn folyó közegek a forgó alkatrészes mérők egy részét lefékezik, másokat viszont kifejezetten jól kiszolgálnak.
- Tisztaság, szennyezettség: szilárd szemcsék, szálas anyag vagy lerakódás esetén a mozgó alkatrész nélküli megoldások jellemzően tartósabbak.
- Csőméret: a mérő névleges átmérőjét a vezetékhez és a várható áramlási tartományhoz kell igazítani.
- Kijelzés vagy jel: elég a helyszíni leolvasás, vagy a mért értéket vezérlésbe, adatgyűjtőbe kell továbbítani?
- Beépíthetőség: megbontható-e a cső, van-e elegendő egyenes csőszakasz a mérő előtt és után, áll-e rendelkezésre tápellátás?
Az átfolyásmérő típusai összehasonlítva
Az alábbi táblázat általános, széles körben elfogadott jellemzőket foglal össze. Konkrét mérési tartományt, pontosságot és nyomásállóságot mindig az adott termék adatlapja tartalmaz.
| Típus | Működési elv röviden | Jellemzően mire jó | Mire figyeljen |
|---|---|---|---|
| Elektromágneses (indukciós) | A mágneses térben mozgó vezető folyadékban feszültség keletkezik, ez arányos a sebességgel. | Víz, szennyvíz, iszapos és vezető vegyszeres közegek; nincs mozgó alkatrész. | Csak elektromosan vezető folyadékhoz; olajhoz, gázhoz nem alkalmas. |
| Ultrahangos | Az ultrahangjel terjedési idejének különbségéből határozza meg az áramlási sebességet. | Felcsatolós kivitelben a cső falán kívülről, csőbontás nélkül mér. | A csőfal anyaga, állapota és a közeg tulajdonságai befolyásolják a mérést. |
| Turbinakerekes | Az áramló közeg egy turbinakereket forgat, a fordulatszám arányos az átfolyással. | Tiszta, kis viszkozitású folyadékok. | Szennyeződésre, szemcsékre érzékeny; jellemzően szűrő javasolt elé. |
| Fogaskerekes, oválkerekes, csavarorsós | Térfogat-kiszorításos elv: a forgó elemek ismert térfogatú adagokat juttatnak át. | Viszkózus közegek, olajok, üzemanyagok, adagolás. | Szilárd szennyeződés károsíthatja a pontosan illesztett elemeket. |
| Forgókerekes | Lapátos kerék forog az áramlásban, a forgást érzékelő jeleníti meg. | Egyszerű megoldás vízhez és hasonló közegekhez. | Mozgó alkatrészt tartalmaz, ezért tiszta közeget igényel. |
| Coriolis tömegárammérő | Rezgő mérőcsőben a Coriolis-erő okozta elcsavarodásból méri az áramlást. | Közvetlenül tömegáramot mér; igényes, nagy pontosságú alkalmazások. | Beruházási költsége és mérete általában nagyobb, mint az egyszerűbb típusoké. |
| Vortex (örvényáramú) | Egy áramlásba helyezett test mögött leváló örvények gyakoriságát méri. | Folyadék, gáz és gőz egyaránt. | Az alsó áramlási tartományban korlátozott; egyenes csőszakaszt igényel. |
| Kalorimetrikus | A közeg által elvont hőből következtet az áramlásra. | Mozgó alkatrész nélküli áramlásfigyelés, kapcsolás. | A közeg hőmérséklet-változása befolyásolhatja a jelet. |
| Rotaméter (lebegőtestes) | Kúpos csőben egy úszótest az átfolyással arányos magasságba emelkedik. | Egyszerű, helyszíni leolvasás, tápellátás nélkül. | Jellemzően függőleges beépítést igényel; a skála adott közegre érvényes. |
| Torlólapátos, csappantyús, oszcillációs | Az áramlás egy lapátot, csappantyút elmozdít, illetve oszcillációt kelt. | Főként áramlásfigyelés, egyszerűbb mérési feladatok. | Az alkalmazhatóságot az adatlap alapján érdemes egyeztetni. |
A típusok részletesebben
Vízhez és vezető folyadékokhoz
Ha víz átfolyásmérőt keres, az elektromágneses indukciós áramlásmérő gyakran az első választás, mert nincs benne mozgó alkatrész, így a szennyezettebb víz, a szennyvíz sem koptatja. Egyszerűbb, tiszta vizes feladatokra a forgókerekes vagy a turbinakerekes áramlásmérő is szóba jöhet.
Csőbontás nélküli mérés
Meglévő rendszereknél sokszor nem lehet leállítani a vezetéket. Ilyenkor az ultrahangos átfolyásmérő felcsatolós kivitele jelenthet megoldást: az érzékelők a cső külső falára kerülnek, így a közeggel nem érintkeznek. Ideiglenes ellenőrző méréshez is jellemzően ezt használják.
Olajhoz és viszkózus közegekhez
A nem vezető, sűrűbb folyadékoknál az indukciós elv nem működik. Itt a térfogat-kiszorításos mérők, például a fogaskerekes és oválkerekes áramlásmérő, valamint a csavarorsós kivitelek a jellemző választás, mert a viszkozitás náluk általában nem hátrány.
Gázhoz, gőzhöz és nagy pontosságú méréshez
A vortex örvényáramú áramlásmérő folyadékhoz, gázhoz és gőzhöz egyaránt alkalmazható, ezért energetikai és kazánházi feladatoknál gyakori. Ha a tömegáram közvetlen mérése a cél, például recepturás adagolásnál, a Coriolis tömegárammérő a jellemző megoldás.
Egyszerű felügyelet és helyszíni leolvasás
Ha csak azt kell tudni, van-e áramlás, a kalorimetrikus áramlásmérő mozgó alkatrész nélkül ad jelet. Tápellátás nélküli, szemmel leolvasható méréshez a rotaméter (lebegőtestes áramlásmérő) bevált megoldás. A torlólapátos, csappantyús és oszcillációs kivitelek szintén főként áramlásfigyelésre szolgálnak.
Gyors döntési segéd
- Ha vizet vagy szennyvizet mér, és a cső bontható: jellemzően elektromágneses (indukciós) mérő.
- Ha vizet mér, de nem bonthatja a csövet: felcsatolós ultrahangos mérő.
- Ha olajat vagy más viszkózus, nem vezető folyadékot mér: fogaskerekes, oválkerekes vagy csavarorsós mérő.
- Ha tiszta, híg folyadékot mér egyszerű kivitelben: turbinakerekes vagy forgókerekes mérő.
- Ha gázt vagy gőzt mér: jellemzően vortex mérő.
- Ha tömegáramra és nagy pontosságra van szüksége: Coriolis tömegárammérő.
- Ha csak helyszíni leolvasás kell, áram nélkül: rotaméter.
Kimenet: helyi kijelzés vagy jel a vezérlésbe?
A típus mellett azt is el kell dönteni, mi történjen a mért értékkel. Egyes mérők csak helyi kijelzést adnak: ez elegendő, ha a karbantartó a helyszínen ellenőrzi a folyamatot. Automatizált rendszerekben viszont általában analóg vagy impulzus kimenetre van szükség, amelyet a PLC, a vezérlés vagy az adatgyűjtő fogad. Az impulzus kimenet jellemzően összegzett mennyiség (például fogyasztás) mérésére, az analóg jel a pillanatnyi áramlás követésére szolgál. Sok kivitel kapcsolókimenettel is rendelhető riasztáshoz. A rendelkezésre álló kimeneteket az adott termék adatlapja tartalmazza. Átfogó képet az áramlásmérő kategória oldalán talál.
Gyakori kérdések
Mi a különbség az átfolyásmérő és az áramlásmérő között?
A köznyelvben nincs különbség: mindkét elnevezés ugyanazt az eszközt jelenti, amely egy vezetékben áramló közeg mennyiségét vagy sebességét méri. A szakmai szövegekben inkább az áramlásmérő, a mindennapi használatban gyakran az átfolyásmérő szó fordul elő. A kiválasztásnál a megnevezés helyett a mérési elvre és a közeg tulajdonságaira érdemes figyelni.
Melyik átfolyásmérő jó vízhez?
Vízhez több típus is alkalmas. Bontható csővezetéknél jellemzően az elektromágneses indukciós mérőt választják, mert nincs mozgó alkatrésze, és a szennyezettebb vizet is jól tűri. Tiszta vízhez egyszerűbb, forgókerekes vagy turbinakerekes mérő is megfelelhet. Ha a csövet nem lehet megbontani, a felcsatolós ultrahangos átfolyásmérő a kézenfekvő megoldás.
Mérhető olaj indukciós átfolyásmérővel?
Nem. Az indukciós elv csak elektromosan vezető folyadéknál működik, az olajok pedig jellemzően nem vezetnek. Olajhoz és más viszkózus közegekhez általában térfogat-kiszorításos mérőt, például fogaskerekes, oválkerekes vagy csavarorsós kivitelt választanak. Igényesebb feladatoknál a Coriolis tömegárammérő is szóba jöhet.
Lehet mérni csőbontás nélkül?
Igen, erre a felcsatolós ultrahangos átfolyásmérő szolgál. Az érzékelőket a cső külső falára rögzítik, így a vezetéket nem kell megbontani, és a rendszert sem kell leállítani. A mérés minőségét befolyásolja a csőfal anyaga és állapota, valamint a közeg, ezért a kiválasztás előtt érdemes egyeztetni ezeket az adatokat.
Mi a különbség a térfogatáram és a tömegáram között?
A térfogatáram azt mutatja, mekkora térfogatú közeg halad át időegység alatt, a tömegáram pedig azt, hogy mekkora tömegű. A térfogat a hőmérséklettel és a nyomással változhat, a tömeg nem. A legtöbb átfolyásmérő térfogatáramot mér, a Coriolis tömegárammérő viszont közvetlenül tömegáramot, ami adagolásnál és elszámolási célú mérésnél előnyös lehet.
Bizonytalan, melyik átfolyásmérő illik az Ön közegéhez és csővezetékéhez? Írja meg a közeget, a csőméretet és a kívánt kimenetet, és segítünk a kiválasztásban. Hívjon minket a +36 30 658 21 67 számon, vagy írjon az info@flowtrade.hu címre, illetve a termékoldalon az Ajánlatkérő kosárral is kérhet ajánlatot.
